{"id":1936,"date":"2015-11-08T14:35:00","date_gmt":"2015-11-08T13:35:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.european-arachnology.org\/wdp\/?p=1936"},"modified":"2015-11-08T14:35:00","modified_gmt":"2015-11-08T13:35:00","slug":"spider-of-the-year-2009-hu","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/?p=1936","title":{"rendered":"Spider of the year 2009 \u2013 HU"},"content":{"rendered":"<h4>A 2009-as \u00e9v p\u00f3kjai Eur\u00f3p\u00e1ban<\/h4>\n<p>A furcsa p\u00f3k \u2013 <em>Hyptiotes paradoxus<\/em> C.L. Koch 1843<\/p>\n<p>A koron\u00e1s keresztesp\u00f3k tipikus kerekh\u00e1l\u00f3j\u00e1t szinte mindenki ismeri. A term\u00e9szetb\u00fav\u00e1rok k\u00f6r\u00e9ben hasonl\u00f3k\u00e9ppen ismert, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeknek \u00e9s viselked\u00e9s\u00fcknek az \u00e9vmilli\u00f3k sor\u00e1n n\u00e9ha bizarr form\u00e1it hozta l\u00e9tre a term\u00e9szet. A 2009-es \u00e9v p\u00f3kja a klasszikus p\u00f3kh\u00e1l\u00f3k\u00e9nt ismert kerekh\u00e1l\u00f3 k\u00fcl\u00f6nleges m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u0171 rovarcsapd\u00e1v\u00e1 val\u00f3 \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t szeml\u00e9lteti. De el\u0151sz\u00f6r n\u00e9zz\u00fck mag\u00e1t a p\u00f3kot, a h\u00e1l\u00f3 tulajdonos\u00e1t.<\/p>\n<p>A f\u0151h\u0151s viszonylag nehezen vehet\u0151 \u00e9szre, a kism\u00e9ret\u0171 p\u00f3k (3-6 mm testhossz) \u00e9s a sz\u00ednezete sem felt\u0171n\u0151. Teste fak\u00f3sz\u00fcrke, barna, n\u00e9ha eg\u00e9szen s\u00f6t\u00e9t. A vil\u00e1gos mint\u00e1zat\u00e1t a feh\u00e9res tollszer\u0171 sz\u0151rei eredm\u00e9nyezik. A faj a lucfenyvesek v\u00e9kony sz\u00e1raz \u00e1gai k\u00f6z\u00f6tt \u00e9li rejtett \u00e9let\u00e9t. A p\u00f3k teste \u00e9s l\u00e1bai egyar\u00e1nt felt\u0171n\u0151en z\u00f6m\u00f6kek, t\u00f6mzsiek, az \u00e1llat a k\u00f6rnyezet\u00e9be csod\u00e1latosan beleolvad. A h\u00e1l\u00f3j\u00e1t \u00fagy fedezhetj\u00fck fel a legk\u00f6nnyebben, ha a fenyvesben napf\u00e9nnyel szemben haladunk. Ekkor az ellenf\u00e9nyben megcsillan a kb. 20 centim\u00e9teres h\u00e1l\u00f3, mely mind\u00f6ssze n\u00e9gy sug\u00e1rfon\u00e1lb\u00f3l \u00e9s az azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 fonalakb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel. Ez val\u00f3j\u00e1ban egy kerekh\u00e1l\u00f3 h\u00e1rom cikkely\u00e9nek felel meg. A h\u00e1l\u00f3t egyik oldalr\u00f3l egy keretfon\u00e1l, vele szemben pedig a tart\u00f3 fonal fesz\u00edti ki, \u00e9s tartja, r\u00f6gz\u00edti az \u00e1gak k\u00f6z\u00f6tt. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben \u00fagy n\u00e9z ki a h\u00e1l\u00f3, mint egy selyem h\u00e1romsz\u00f6g. Maga a p\u00f3k is akt\u00edv r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi a h\u00e1l\u00f3nak. Els\u0151 l\u00e1baival fogja (\u201ek\u00e9zben\u201d tartja) a h\u00e1l\u00f3 tart\u00f3fonal\u00e1t, \u00e9s \u00fagy v\u00e1rakozik a h\u00e1l\u00f3 k\u00f6zpontja (k\u00f6ld\u00f6ke) \u00e9s a r\u00f6gz\u00edt\u0151 pont k\u00f6z\u00f6tt, mintegy a tart\u00f3fonal \u00e9l\u0151 r\u00e9sze. A p\u00f3k a fon\u00f3szem\u00f6lcseivel \u00e9s a h\u00e1ts\u00f3 l\u00e1baival tartja a kapcsolatot az ellent\u00e9tes oldalon l\u00e9v\u0151 r\u00f6gz\u00edt\u0151ponttal, ami \u00e1ltal\u00e1ban szint\u00e9n egy sz\u00e1raz feny\u0151\u00e1g. Amikor rovar \u00fctk\u00f6zik a h\u00e1l\u00f3ba, a p\u00f3k a fon\u00f3szem\u00f6lcseib\u0151l fonalat bocs\u00e1jt ki, ami \u00e1ltal a tart\u00f3fonal hossza megn\u0151, a h\u00e1l\u00f3 feszess\u00e9ge cs\u00f6kken, \u00e9s \u00f6sszecsap\u00f3dik a rovar felett. A meglazul\u00f3 h\u00e1l\u00f3 fog\u00f3fonalaiba belegabalyodik a rovar, \u00edgy m\u00e1r k\u00f6nny\u0171 pr\u00e9da a p\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. A p\u00f3kokt\u00f3l irt\u00f3z\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra bizony\u00e1ra megnyugtat\u00f3 h\u00edr, hogy a t\u00f6bbi deresp\u00f3khoz hasonl\u00f3an ennek a fajnak sincsen m\u00e9regmirigye. A kiz\u00e1r\u00f3lag p\u00f3kselyemmel rabul ejtett \u00e9s hat\u00e1stalan\u00edtott zs\u00e1km\u00e1nyt a \u201ccsomagol\u00f3\u201d anyaggal egy\u00fctt em\u00e9szti meg a p\u00f3k, \u00edgy az is hasznosul. Valamennyi p\u00f3k k\u00fcls\u0151 em\u00e9szt\u00e9st v\u00e9gez, mely az em\u00e9szt\u0151nedvvel felt\u00f6lt\u00f6tt pr\u00e9da test\u00e9ben zajlik. A furcsap\u00f3k egy tov\u00e1bbi jellegzetess\u00e9ge a fon\u00e1lsz\u0171r\u0151s fon\u00e1l.<\/p>\n<p>A fon\u00e1lsz\u0171r\u0151 mintegy 50 eur\u00f3pai p\u00f3kfaj eset\u00e9ben ismert sz\u0151v\u0151szerv. A legt\u00f6bb ma \u00e9l\u0151 p\u00f3k hat fon\u00f3szem\u00f6lccsel rendelkezik az ut\u00f3test\u00e9nek v\u00e9g\u00e9n. Ezek a fon\u00f3szem\u00f6lcs\u00f6k apr\u00f3 cs\u00f6vekb\u0151l, \u00fagynevezett cs\u00e9v\u00e9kb\u0151l \u00e9p\u00fclnek fel, melyek a testben l\u00e9v\u0151 sz\u00f6v\u0151mirigyekkel vannak kapcsolatban. A cs\u00e9v\u00e9ken kiv\u00e1lasztott p\u00f3kselyemb\u0151l k\u00e9sz\u00fclnek a h\u00e1l\u00f3k fonalai, illetve p\u00e9ld\u00e1ul a petecsom\u00f3 k\u00fcls\u0151 burkolata is. Az \u00fagynevezett fon\u00e1lsz\u0171r\u0151s p\u00f3kok eset\u00e9ben a fon\u00f3szem\u00f6lcs\u00f6k el\u0151tt helyezkedik el a fon\u00e1lsz\u0171r\u0151, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a leg\u0151sibb p\u00f3kokn\u00e1l m\u00e9g megl\u00e9v\u0151 negyedik p\u00e1r sz\u00f6v\u0151szem\u00f6lcsb\u0151l alakult ki. A fon\u00e1lsz\u0171r\u0151t szint\u00e9n apr\u00f3 cs\u00e9v\u00e9k alkotj\u00e1k. Ezeken kereszt\u00fcl sok ezer v\u00e9kony fonalat bocs\u00e1jt ki a p\u00f3k, melyet a negyedik p\u00e1r l\u00e1bon tal\u00e1lhat\u00f3 f\u00e9s\u0171szer\u0171 ny\u00fcst seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel f\u00e9s\u00fcl (ny\u00fcst\u00f6l) egy rendk\u00edv\u00fcl v\u00e9konysz\u00e1l\u00fa, \u00fagynevezett fodros sz\u00f6ved\u00e9kk\u00e9. Ezeknek a fonalaknak l\u00e9nyegesen nagyobb a tapad\u00f3 k\u00e9pess\u00e9ge (adh\u00e9zi\u00f3s ereje), mint a keresztesp\u00f3k fonal\u00e1nak, \u00e9s tov\u00e1bbi el\u0151nye, hogy ezt a k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t tart\u00f3san meg\u0151rzi, nem sz\u00e1rad ki, mint valami ragaszt\u00f3anyag. V\u00e9gezet\u00fcl m\u00e9g egy anat\u00f3miai k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9get \u00e9rdemes megeml\u00edteni. A p\u00f3kok h\u00edmjeire \u00e1ltal\u00e1nosan jellemz\u0151, hogy k\u00f6zvetett m\u00f3don adj\u00e1k \u00e1t a n\u0151st\u00e9nyeknek a h\u00edmivarsejtjeiket. Ezt a feladatot egy m\u00f3dosult v\u00e9gtag, a p\u00e1rz\u00f3l\u00e1b v\u00e9gzi, mely a cs\u00e1pr\u00f3g\u00f3 \u00e9s az els\u0151 j\u00e1r\u00f3l\u00e1b k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3. A legt\u00f6bb p\u00f3kn\u00e1l kicsi, vagy m\u00e9rs\u00e9kelt m\u00e9ret\u0171 ez a saj\u00e1tos p\u00e1rz\u00f3szerv. A furcsap\u00f3k p\u00e1rz\u00f3l\u00e1bai hatalmasak, gyakorlatilag az eg\u00e9sz fejtor m\u00e9ret\u00e9vel azonos nagys\u00e1g\u00faak. A sok-sok k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g ellen\u00e9re, a furcsap\u00f3k val\u00f3j\u00e1ban gyakori faj. Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l Kelet-\u00c1zsi\u00e1ig fordul el\u0151. Kimondottan erd\u0151lak\u00f3 faj. A tudom\u00e1nyos nev\u00e9nek els\u0151 tagja \u2212 Hyptiotes \u2212 a kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtett k\u00fcl\u00f6nleges nyugalmi testtart\u00e1s\u00e1ra utal. H\u00e1ttal lefel\u00e9 cs\u00fcng a h\u00e1l\u00f3 tart\u00f3fonal\u00e1nak \u00e9l\u0151 r\u00e9szek\u00e9nt. E k\u00fcl\u00f6nleges \u00e1lc\u00e1z\u00f3 viselked\u00e9se a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9nek is z\u00e1loga. Magyar k\u00f6zhaszn\u00fa nev\u00e9t, a tudom\u00e1nyos nev\u00e9nek m\u00e1sodik tagja alapj\u00e1n kapta. A furcsa \u2212 paradox \u2212 jelz\u0151 okkal kelt k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1got az emberben.<\/p>\n<p>\u00c9rdemes felkeresni \u00e9s \u201emeglesni\u201d a furcsap\u00f3kot \u201esaj\u00e1t otthon\u00e1ban\u201d. A szem\u00e9lyes tal\u00e1lkoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t k\u00edn\u00e1lja egy pihentet\u0151 ny\u00e1ri s\u00e9ta az illatoz\u00f3 \u00fcde lucfenyvesben, melyet minden term\u00e9szet ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151nek j\u00f3 sz\u00edvvel aj\u00e1nlhatunk.<\/p>\n<p>Peter J\u00e4ger\u00a0&amp;\u00a0Szinet\u00e1r Csaba<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A 2009-as \u00e9v p\u00f3kjai Eur\u00f3p\u00e1ban<\/p>\n<p>A furcsa p\u00f3k \u2013 <em>Hyptiotes paradoxus<\/em> C.L. Koch 1843<\/p>\n<p>A koron\u00e1s keresztesp\u00f3k tipikus kerekh\u00e1l\u00f3j\u00e1t szinte mindenki ismeri. A term\u00e9szetb\u00fav\u00e1rok k\u00f6r\u00e9ben hasonl\u00f3k\u00e9ppen ismert, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeknek \u00e9s viselked\u00e9s\u00fcknek az \u00e9vmilli\u00f3k sor\u00e1n n\u00e9ha bizarr form\u00e1it hozta l\u00e9tre a term\u00e9szet.<\/p>\n<p><span class=\"ellipsis\">&hellip;<\/span><\/p>\n<div class=\"read-more\"><a href=\"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/?p=1936\">Read more &#8250;<\/a><\/div>\n<p><!-- end of .read-more --><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[101],"tags":[],"class_list":["post-1936","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-spider_of_the_year_2009"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1936","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1936"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1936\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1937,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1936\/revisions\/1937"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1936"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1936"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1936"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}