{"id":1964,"date":"2015-11-08T15:23:35","date_gmt":"2015-11-08T14:23:35","guid":{"rendered":"http:\/\/www.european-arachnology.org\/wdp\/?p=1964"},"modified":"2015-11-08T15:23:35","modified_gmt":"2015-11-08T14:23:35","slug":"spider-of-the-year-2008-hu","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/?p=1964","title":{"rendered":"Spider of the year 2008 \u2013 HU"},"content":{"rendered":"<h4>2008-as \u00e9v p\u00f3kjai Eur\u00f3p\u00e1ban<\/h4>\n<p>Az \u00e9p\u00fcletlak\u00f3 zugp\u00f3kok &#8211; <em>Tegenaria<\/em> spp.<\/p>\n<p><b>Ki ne ismern\u00e9 \u0151ket: nagy s\u00f6t\u00e9tsz\u00edn\u0171 sz\u0151r\u00f6s p\u00f3kok, melyek a f\u00fcrd\u0151k\u00e1dban, mosd\u00f3kagyl\u00f3ban t\u0171nnek fel, nagy m\u00e9ret\u00fck \u00e9s a porcel\u00e1n-feh\u00e9r h\u00e1tt\u00e9rben mutatott er\u0151s kontrasztjuk folyt\u00e1n kiv\u00edvj\u00e1k maguknak az emberek\u201dkit\u00fcntetett figyelm\u00e9t\u201d. Ezek az \u00e1llatok f\u0151k\u00e9nt olyan \u00e9p\u00fcletlak\u00f3 zugp\u00f3kok, melyek az emberre n\u00e9zve sem nem m\u00e9rgez\u0151ek, sem nem vesz\u00e9lyesek. Mindezek ellen\u00e9re m\u00e9gis ezek azok a l\u00e9nyek, amelyek tal\u00e1n a legt\u00f6bbet \u00e1rtanak az emberek \u00e9s a p\u00f3kok kapcsolat\u00e1nak.<\/b><\/p>\n<p>2008-ban a <i>Tegenaria<\/i> fajokra esett a v\u00e1laszt\u00e1s az \u201e\u00c9v p\u00f3kja\u201d c\u00edm kioszt\u00e1sakor. A zs\u0171ri nem is tal\u00e1lhatott volna jobb jel\u00f6ltet arra, hogy felh\u00edvja a figyelmet az emberek nyolcl\u00e1b\u00faak ir\u00e1nt mutatott irracion\u00e1lis f\u00e9lelm\u00e9re. Az arachnol\u00f3gusok ezzel a v\u00e1laszt\u00e1sukkal az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st is szeretn\u00e9k felkelteni a benn\u00fcnket k\u00f6zvetlen\u00fcl k\u00f6r\u00fclvev\u0151 term\u00e9szet ir\u00e1nt. Ez\u00fattal m\u00e1r harmadszor ker\u00fclt sor arra, hogy az \u00e9v p\u00f3kja eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban ker\u00fclj\u00f6n kijel\u00f6l\u00e9sre. Mivel nem minden <i>Tegenaria<\/i> faj fordul el\u0151 valamennyi eur\u00f3pai orsz\u00e1gban, e jelenlegi rekl\u00e1mkamp\u00e1ny \u00faj specialit\u00e1sa, hogy egy eg\u00e9sz genusra h\u00edvja fel az emberek figyelm\u00e9t. Minden orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6n kijel\u00f6lheti e rokons\u00e1gi k\u00f6r legjellemz\u0151bb a helyi reprezent\u00e1nsait. Magyarorsz\u00e1gon a h\u00e1zi zugp\u00f3k (<i>Tegenaria domestica<\/i>) a leggyakoribb a lak\u00e1sokban. A mell\u00e9k\u00e9p\u00fcletekben, pinc\u00e9kben, f\u00e1skamr\u00e1kban gyakran tal\u00e1lkozhatunk az el\u0151z\u0151n\u00e9l l\u00e9nyegesen nagyobb m\u00e9ret\u0171 hegyi zugp\u00f3kkal (<i>Tegenaria ferruginea<\/i>) is. A t\u0151l\u00fcnk nyugatra \u00e9s \u00e9szakra \u00e1ltal\u00e1nosan elterjedt nagy h\u00e1zi zugp\u00f3k (<i>Tegenaria atrica<\/i>) hazai el\u0151fordul\u00e1s\u00e1r\u00f3l kev\u00e9s adatunk van. Az eg\u00e9sz vil\u00e1gr\u00f3l ismert 130 fajb\u00f3l Eur\u00f3p\u00e1ban 70 faj fordul el\u0151. Ezek a p\u00f3kok a szabad term\u00e9szetben k\u00f6vek alatt, odvas f\u00e1k \u00fcregeiben, vagy a s\u0171r\u0171 n\u00f6v\u00e9nyzet k\u00f6z\u00f6tt sz\u00f6vik h\u00e1l\u00f3ikat. Emellett tipikusan jellemz\u0151 r\u00e1juk, hogy az emberi telep\u00fcl\u00e9seken is el\u0151szeretettel foglalnak el sz\u00e1mos alternat\u00edv \u00e9l\u0151helyet. A <i>Tegenaria<\/i> fajok s\u0171r\u0171sz\u00f6v\u00e9s\u0171, leped\u0151szer\u0171 h\u00e1l\u00f3t sz\u0151nek, amelyet az \u00e9p\u00fcletekben leggyakrabban a szob\u00e1k sarkaiban tal\u00e1lhatunk meg. Ez a legide\u00e1lisabb hely a h\u00e1l\u00f3ik kifesz\u00edt\u00e9s\u00e9hez, illetve a h\u00e1l\u00f3hoz tartoz\u00f3 cs\u0151szer\u0171 mened\u00e9k\u00fck meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A p\u00f3kok a h\u00e1l\u00f3jukban t\u00f6bbnyire mozdulatlanul t\u00f6ltik idej\u00fcket. A mened\u00e9khelyk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 lak\u00f3cs\u00f6v\u00f6ket rendszerint valami v\u00e9dett, es\u0151-, illetve v\u00edzmentes helyre \u00e9p\u00edtik. A h\u00e1l\u00f3 t\u00f6bbi r\u00e9sze j\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl ett\u0151l a lak\u00f3cs\u0151t\u0151l, \u00e9s a szabadba, avagy p\u00e9ld\u00e1ul a szoba fal\u00e1n k\u00edv\u00fcli t\u00e9rben ker\u00fcl kifesz\u00edt\u00e9sre. Ha egy rovar vagy egy pince\u00e1szka a h\u00e1l\u00f3ba ker\u00fcl, a p\u00f3k \u00e9rz\u00e9keli az \u00e1ltala keltett rezg\u00e9seket. Ekkor vill\u00e1mgyorsan kirohan a zs\u00e1km\u00e1nyhoz, megmarja, \u00e9s egy\u00fattal m\u00e9rget is injekt\u00e1l az \u00e1ldozat\u00e1ba. A kism\u00e9ret\u0171 zs\u00e1km\u00e1nyokat \u00e1ltal\u00e1ban r\u00f6gvest beviszi mag\u00e1val a lak\u00f3cs\u00f6v\u00e9be, de amennyiben a zs\u00e1km\u00e1ny nagyobb \u00e9s nem pusztul el azonnal, a p\u00f3k visszavonul mindaddig, m\u00edg a m\u00e9reg teljesen ki nem fejti hat\u00e1s\u00e1t. Ism\u00e9telt mar\u00e1ssal k\u00e9pes a nagyobb pr\u00e9d\u00e1kat is legy\u0151zni, \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a lak\u00f3cs\u0151 biztons\u00e1gos v\u00e9delm\u00e9ben elfogyasztani. Ezeknek a p\u00f3koknak nagyon tekint\u00e9lyes lehet a l\u00e1bfeszt\u00e1vols\u00e1ga. A k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hossz\u00fa l\u00e1b\u00fa h\u00edmekn\u00e9l ez ak\u00e1r a 10 centim\u00e9tert is el\u00e9rheti, emiatt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen neh\u00e9z meggy\u0151zni az embereket az \u00e1rtalmatlans\u00e1gukr\u00f3l. A kutat\u00f3k tesztelt\u00e9k a<i>Tegenaria<\/i> fajok vesz\u00e9lyess\u00e9g\u00e9t. Abban az esetben sem tapasztaltak semmilyen \u00e9rdemleges \u00e9s eml\u00edt\u00e9sre m\u00e9lt\u00f3 hat\u00e1st, ha a cs\u00e1pr\u00e1g\u00f3ikkal bizony\u00edtottan \u00e1t tudt\u00e1k sz\u00farni a b\u0151rt \u00e9s a m\u00e9rg\u00fcket is bejuttatt\u00e1k a sebbe. Mar\u00e1suk t\u00f6bbnyire csak egy kis t\u0171sz\u00far\u00e1shoz hasonl\u00edthat\u00f3. Kell\u0151 szak\u00e9rtelem \u00e9s t\u00fcrelem kell ahhoz, hogy valaki a mar\u00e1s ut\u00e1n \u00fagy t\u00e1vol\u00edtsa el a p\u00f3kot, hogy annak ne essen baja. Ha a kez\u00fcnkkel vagy egy s\u00f6ral\u00e1t\u00e9ttel kitess\u00e9kelj\u00fck a p\u00f3kot a k\u00e1db\u00f3l, s ezt k\u00f6vet\u0151en szabadon is engedj\u00fck, nem csak megmentett\u00fck a biztos pusztul\u00e1st\u00f3l, de egy\u00fattal k\u00f6zelebb is ker\u00fclt\u00fcnk a benn\u00fcnket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 term\u00e9szethez.<\/p>\n<p>Peter J\u00e4ger &amp; Csaba Szinet\u00e1r<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>2008-as \u00e9v p\u00f3kjai Eur\u00f3p\u00e1ban<\/p>\n<p>Az \u00e9p\u00fcletlak\u00f3 zugp\u00f3kok &#8211; <em>Tegenaria<\/em> spp.<\/p>\n<p><b>Ki ne ismern\u00e9 \u0151ket: nagy s\u00f6t\u00e9tsz\u00edn\u0171 sz\u0151r\u00f6s p\u00f3kok, melyek a f\u00fcrd\u0151k\u00e1dban, mosd\u00f3kagyl\u00f3ban t\u0171nnek fel, nagy m\u00e9ret\u00fck \u00e9s a porcel\u00e1n-feh\u00e9r h\u00e1tt\u00e9rben mutatott er\u0151s kontrasztjuk folyt\u00e1n kiv\u00edvj\u00e1k maguknak az emberek\u201dkit\u00fcntetett figyelm\u00e9t\u201d.<\/b><\/p>\n<p><span class=\"ellipsis\">&hellip;<\/span><\/p>\n<div class=\"read-more\"><a href=\"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/?p=1964\">Read more &#8250;<\/a><\/div>\n<p><!-- end of .read-more --><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[102],"tags":[],"class_list":["post-1964","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-spider_of_the_year_2008"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1964","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1964"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1964\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1965,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1964\/revisions\/1965"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1964"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1964"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/european-arachnology.org\/esa\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1964"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}