A z\u00e1tonylak\u00f3 farkasp\u00f3k – Arctosa cinerea<\/em> (Fabricius, 1777)<\/p>\n A z\u00e1tonylak\u00f3 farkasp\u00f3k, csal\u00e1dj\u00e1nak az egyik legnagyobb m\u00e9ret\u0171 K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je. A faj h\u00edmje 12-14, n\u0151st\u00e9nye 14-17 mm hossz\u00fas\u00e1g\u00fa. S\u00e1rg\u00e1ssz\u00fcrke alapsz\u00edn\u0171 test\u00e9n sz\u00fcrk\u00e9sbarna foltokat visel. Ez a kontrasztos mint\u00e1zat remek rejt\u0151zk\u00f6d\u00e9st biztos\u00edt az \u00e1llatoknak, mik\u00f6zben mozdulatlanul lapulnak a kavicsos talajfelsz\u00ednen (Bellmann 1997).<\/p>\n A faj els\u0151dleges \u00e9l\u0151helyei a dinamikusan v\u00e1ltoz\u00f3 foly\u00f3partok \u00e9s t\u00f3szeg\u00e9lyek. M\u00e1sodlagos \u00e9l\u0151helyk\u00e9nt a kavicsb\u00e1ny\u00e1kban is el\u0151fordul. A term\u00e9szetes foly\u00f3-, \u00e9s t\u00f3partok veget\u00e1ci\u00f3mentes, a gyakori el\u00f6nt\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 szeg\u00e9lyz\u00f3n\u00e1j\u00e1ban \u00e9l. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben foly\u00f3k, \u00e9s \u00e1ll\u00f3vizek szab\u00e1lyoz\u00e1sa Eur\u00f3pa sz\u00e1mos r\u00e9sz\u00e9n a faj visszaszorul\u00e1s\u00e1t okozta. Aktivit\u00e1si id\u0151szaka m\u00e1rciust\u00f3l novemberig tart. Sz\u00f6ved\u00e9kkel kib\u00e9lelt t\u00e1rn\u00e1ban \u00e9l, melyet a v\u00edzparti hordal\u00e9kba s\u00fcllyesztve k\u00e9sz\u00edt el. Csup\u00e1n t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1skor hagyja el e rejtekhely\u00e9t. A sz\u00f6ved\u00e9kkel b\u00e9lelt t\u00e1rna nagyobb k\u00f6vek, valamint uszad\u00e9kok, illetve egy\u00e9b hordal\u00e9k alatt tal\u00e1lhat\u00f3. A rejtekhely bej\u00e1rata a v\u00edzszeg\u00e9ly fel\u00e9 n\u00e9z, \u00e9s att\u00f3l mintegy 0,5-1,5 m\u00e9ter t\u00e1vols\u00e1gban van. T\u00e1pl\u00e1l\u00e9kai els\u0151sorban bogarak, k\u00e9tsz\u00e1rny\u00fa l\u00e1rv\u00e1k, egyenessz\u00e1rny\u00faak \u00e9s p\u00f3kok. A n\u0151st\u00e9nyek j\u00fanius \u00e9s augusztus folyam\u00e1n raknak pet\u00e9ket. Az ut\u00f3dok augusztust\u00f3l okt\u00f3berig kelnek ki a kokonb\u00f3l. A frissen kelt ut\u00f3dok \u00e1ttelelnek \u00e9s a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v \u0151sz\u00e9re v\u00e1llnak ivar\u00e9rett\u00e9. Csak az ism\u00e9telt \u00e1ttelel\u00e9st k\u00f6vet\u0151 ny\u00e1ron ker\u00fcl sor a p\u00e1rz\u00e1sra. Az \u00e1tfed\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k miatt folyamatosan tal\u00e1lkozhatunk ivar\u00e9rett p\u00e9ld\u00e1nyaival. A t\u00e9li id\u0151szakban a v\u00edz szeg\u00e9ly\u00e9t\u0151l t\u00e1volabb, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 10-15 m\u00e9terre k\u00e9sz\u00edtik el t\u00e1rn\u00e1jukat, \u00edgy ker\u00fclik el az el\u00f6nt\u00e9s vesz\u00e9ly\u00e9t. Amennyiben ny\u00e1ri id\u0151szakban ker\u00fcl v\u00edz al\u00e1 a parti \u00f6v, akkor lesz\u00f6vik t\u00e1rn\u00e1ik bej\u00e1rat\u00e1t, \u00e9s az id\u0151szakos el\u00e1raszt\u00e1st a t\u00e1rn\u00e1ban l\u00e9v\u0151 l\u00e9gzs\u00e1kban v\u00e9szelik \u00e1t.<\/p>\n A faj a F\u00f6ldk\u00f6zi-tenger mell\u00e9k\u00e9t\u0151l, K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1n \u00e1t Eur\u00f3pai \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n, Skandin\u00e1vi\u00e1ban \u00e9s keleten Szib\u00e9ri\u00e1ban is el\u0151fordul.<\/p>\n Az \u00e9v p\u00f3kj\u00e1val kapcsolatos tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k \u00e9s elterjed\u00e9si t\u00e9rk\u00e9p az Arachnol\u00f3giai T\u00e1rsas\u00e1g – Arachnologische Gesellschaft – honlapj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3k:\u00a0http:\/\/arages.de\/publikationen\/nachweiskarten\/<\/a><\/p>\n Martin Kreuels & Csaba Szinet\u00e1r<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" A 2007-as \u00e9v p\u00f3kja Eur\u00f3p\u00e1ban<\/p>\n A z\u00e1tonylak\u00f3 farkasp\u00f3k – Arctosa cinerea<\/em> (Fabricius, 1777)<\/p>\n A z\u00e1tonylak\u00f3 farkasp\u00f3k, csal\u00e1dj\u00e1nak az egyik legnagyobb m\u00e9ret\u0171 K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9l\u0151 k\u00e9pvisel\u0151je. A faj h\u00edmje 12-14, n\u0151st\u00e9nye 14-17 mm hossz\u00fas\u00e1g\u00fa. S\u00e1rg\u00e1ssz\u00fcrke alapsz\u00edn\u0171 test\u00e9n sz\u00fcrk\u00e9sbarna foltokat visel.<\/p>\n …<\/span><\/p>\n